Komplex művészeti könyvsorozat tizenéveseknek

„Elvesztettük katedrálisépítő-képességünket…” – olvastam egy jövőkutató megállapítását. Nem tudunk olyan közös terv és cél megvalósításába belefogni, amelynek az eredménye nem a miénk lesz, nem számunkra készül el, nem mi vesszük majd birtokba, nem mi magunk aratjuk le a munkánk gyümölcsét. A gyermekeink erre tanítanak bennünket: merjük elengedni a pillanatnyi, azonnal teljesülő, kézzelfogható vágyainkat és gondoljunk az ő jövőjükre!

Én hiszek benne, hogy – szülőként, pedagógusként – olyan utakat kell nyitnunk a gyermekeknek, amelyek értékes, értelmes irányokat jelölnek ki számukra, amelyek gazdagabbá, fogékonyabbá teszik a személyiségüket.

A komplex művészeti nevelés fogalma ezt jelenti számomra: komplex, mert összművészeti jellegű és komplex, mert a teljes ember formálására törekszik.

A Bauhaustól eredő hagyományos értelmezés szerint a komplexitás a különböző művészeti ágak (képzőművészet, zene, tánc, irodalom, építészet, stb.) egymás felé nyitását, átjárhatóságát, kapcsolódásait jelenti, összművészeti rendszerként értelmezve. E szemlélet alapvetően a világ érzéki megismerésére koncentrál.

A másik irány a tudomány és művészet egy tőről fakadásának gondolatára épül. A művészeti ágak eszközként szolgálnak a kompetencia- és személyiség fejlesztésében és az ismeretek átadásában. A komplexitás a különböző tudományterületek közösen felvetődő kérdéseire reflektál a közös válaszok, kapcsolódási pontok és analógiák keresésével.

Alapvető közös pont a produktív, alkotó jellegű tevékenység, és a játék alapértelmezett jelenléte. Passzív befogadás helyett jellemzően teremtő, sokirányú aktivitásra épül. Hangsúlyos szerepet kap a közösségben megélt személyközpontúság, a több nézőpontú megközelítés. A különböző kifejezési formák párhuzamos megjelenésével nő az érzelmi érintettség, a bevonódás mértéke, egyúttal nagyobb az esély a sikerélmény átélésére és a személyes motiváció megtalálására. Az esztétikai élmények gyűjtögetése közben a jól megválasztott, sok oldalról megközelíthető témákon keresztül valódi problémákra keresnek kevéssé megszokott, új megoldási lehetőségeket a gyerekek.

A komplex művészeti tevékenység segíti az alkalmazkodást, a másokra való odafigyelést, az önismeret és önértékelés gyakorlásával erősíti az érzelmi stabilitást, támogatja a megismeréssel kapcsolatos érdeklődést, a nyitottságot.

A megszokott hagyományokra épülő iskolai művészetoktatás keretei között nem könnyű komplex művészeti nevelést megvalósítani. kísérleti programok, alternatív pedagógiai utak természetesen léteznek, de nem ez a jellemző. Így jelenleg – kiváltképp az általános iskola esetében – a tanórákon kívüli forma alkalmasabb a komplex szemléletű művészeti nevelés megvalósítására. Nem az a célja, hogy a tantárgyi tartalmak ismeretjellegű követelményeit dolgozza fel, hanem hogy olyan tudást alapozzon meg, amely a művészeti kifejezési formák segítségével, az alapvető készségek, képességek fejlesztésén keresztül a teljes személyiségre fejti ki hatását.

A művészeti tevékenységformákkal való találkozás révén a gyermekekben kialakul a művészettel való együttélés, a befogadáshoz szükséges belső figyelem és érzékenység. a különböző művészeti ágak és műfajok jelen vannak a magyar oktatásban, de különálló tantárgyakként. A tantárgyak és pedagógusok között nehéz a kooperáció létrejötte, a témabeli átfedések pedig a különböző tantárgyakban időbeli csúszással jelennek meg.

Fontos feladatunk lenne pedig, hogy a gyerekek megtapasztalják a művészetek szépségét, a művészi alkotások létrehozásának és befogadásának örömét. Nem a hagyományos értelemben vett tudásátadás, hanem a gyermekekben meglévő alkotó fantázia mozgósítása, az élményszerűség, a játékos, asszociációt serkentő alkotótevékenység a cél. A felismerés, felfedezés, összehasonlítás képességének fejlesztése, az önkifejezés és az érzelmi élmények feldolgozása, a belső figyelem kialakulása, összességében értő-érző-gondolkodó emberekké formálásuk a küldetés lényege.