A magyar alföld poétikái címmel szervezett konferenciát Korpa Tamás és a FISZ
A magyar alföld poétikái című kétnapos irodalomtörténeti tanácskozás 11 előadója Kazinczy Ferenc útirajzaitól Térey János memoárjáig vizsgálta az alföld változó szépirodalmi reprezentációit egy alföldi kisvárosban, Vámospércsen.
Kapcsolódó személyek:
Miben áll az alföld varázsa és varázstalansága? Miért alakulhat egyidejűleg a radikális igenlés és a markáns tagadás dinamikája szerint az alföldre irányuló irodalmi figyelem? Kik azok a szerzők, akik hosszú időn keresztül meghatározták a róla való gondolkozást? Miben más Kazinczy, Petőfi, Jókai, Ady, Kosztolányi, Móricz és például Térey János alföld-képe? Az eltérő közelítésmódokhoz milyen nyelvi stratégiák, elbeszélői utak vezetnek? Milyen metamorfózisokon mennek keresztül az olyan jellegzetesen „alföldi” és „irodalmi” toposzok, mint a délibáb, síkság, puszta? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ a Korpa Tamás főszervezésében március 4-én és 5-én Vámospércsen megrendezésre került konferencia. Hiszen az alföld a magyar emlékezettörténetben, a nemzeti önképben és fantáziában kezdettől fogva túlmutatott tájegységi, földrajzi és gazdasági mivoltánál. Kortól, korstílustól és egyéni világteremtő ambíciótól függően emelkedett nemzettudati-nemzetkarakterológia jelképiségre, annak minden pozitív és minden kritikai vonatkozásával, vált egyszersmind az ősiség, a szabadság, a különutasság, a végtelenség szimbólumává és egyszersmind az elmaradottság, a túlzás, a túlértékelés, a periférikusság megtestesítőjévé.
Górász Péter tudósítása a KULTer.hu oldalán az alábbi linkre kattintva érhető el: Nem délibáb! – A magyar alföld poétikái – KULTer.hu