Bemutatkozás

Kiállításszervezői, kiállításrendezői és kiállítás megnyitói tevékenységem

2004-től szervezője vagyok Józsa Judit kerámiaszobrász új tematikus kiállításainak, a tárlatokhoz kapcsolódó kiadványt lektorálom. 2004-2010. között a Magyar Kultúra Alapítvány munkatársaként, majd Judit legjobb barátjaként, illetve a Józsa Judit Művészeti Alapítvány kurátoraként veszek részt a munkában. Eddig a művésznő 13 tematikus új kiállításának budapesti bemutatását szerveztem meg teljes körűen és részt vettem további több mint 100 vidéki helyszínen történő tárlat megrendezésében.

A Duna Palota művészeti és operatív igazgatójaként évi 12-15 képző- és iparművészeti kiállítást szerveztem. Néhány alkotó: Kubinyi Anna, Madarassy István, Finta József, Kátai Mihály, Pannonhalmi Zsuzsa, Morelli Edit, Balanyi Károly, M. Kiss Katalin, Láng-Miticzky Katalin, Vinczellér Imre, Szekeres Erzsébet... „Hommage á Malonyai Dezső” c. képző-, nép- és iparművészeti csoportos kiállítás, „Tisztelet a hősöknek” c. csoportos képzőművészeti kiállítás az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére

A Magyar Kultúra Alapítvány értékesítési vezetőjeként évi 80-120 rendezvény teljes körű megszervezését végeztem. Ennek kertében évente cca 10-15 kiállítást rendeztem az Alapítvány székházában és esetenként ugyanennyi tájolást, amelyek során a legtöbb esetben magam szállítottam oda a kiállítást, rendeztem be és sok esetben meg is nyitottam vagy ünnepi köszöntőt mondtam. Kiemelkedő kiállítások: Magyar Karikatúra Művészeti Fesztivál (2004-2011 között 58 helyszínen), „Magyar származású nyugati képzőművészek I. világkiállítása” (2006-2007 között 7 helyszínen)

„Magyar Emigrációs és Diaszpóra Központ” (MEDK) – kurátor

Többek között kidolgoztam a kiállítás koncepcióját, kiállítási tárgyakat válogattam több magán- vagy szervezeti gyűjteményben, elkészítettem a kiállítás berendezési koncepcióját, a kiállítás berendezési koncepciója meghatározásához megírtam a kiállításhoz kapcsolódó szakmai szöveg („makro-történet”) első verzióját. 2012-ben én írtam a MEDK megvalósítási tanulmányt és 2014-ben az NKA meghívásos pályázatára a szakmai anyagot.

Kiállítások megnyitása: 3 alkalommal Józsa Judit kerámiaszobrász kiállítása, Badak Márta, Szűcs László, Kerekes József és Papp Norbert festőművészek kiállítása

Bába Szilvia portfólió_kiállítás.pdf

tudományos tevékenység

2015. december 2.    Ph.D. fokozat (summa cum laude): Pécsi Tudományegyetem, BTK, Interdiszciplináris Doktori Iskola

Kutatásom témája: “Magyar identitás a tengeren túli diaszpórában”

A témaválasztás indoklása, kutatási előzmények: 

A Kárpát-medencében élő magyarok történelme, sorsa, helyzete és a lehetőségek mérlegelése természetesen hosszú évtizedek óta napi téma. Ám a „ki a magyar”, „mi a magyar” kérdések kitekintve is fontosak. Száműzöttek, kivándorlók, emigránsok, hontalanok, menekültek, disszidensek, külhoniak, nyugati vagy tengeren túliak… „magyarok a nagyvilágban”. Vajon ma is érvényes a „nyelvében él a nemzet”? Mit is jelent magyarnak lenni, magyarnak maradni a tengeren túl? Lehet-e valakinek két hazája? Kettős identitás – létezik? Miként őrizhető meg, alakítható ki a magyarságtudata annak a fiatalnak, aki Amerikában, Kanadában vagy Ausztráliában született, születik… Akinek tehát nem Magyarország a hazája, ám elődein, kulturális és szellemi örökségén keresztül kötődik, kötődni akar. Disszertációm elkészítését e kérdések megválaszolásának igénye motiválta.

A tengeren túli magyar diaszpórával kapcsolatos munkahipotéziseim az alábbiak, amelyeket a későbbiekben igazoltam: A tengeren túli magyar diaszpórában létezik-e a kettős vagy többes etnikai identitás? Magyar nyelvtudás nélkül is van magyar etnikai identitás.

Disszertációmban azon országokban élő magyarok és magyar származásúak etnikai identitását és annak megnyilvánulási színtereit vizsgálom, ahol történetileg alakult ki a diaszpóra. Tehát az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Latin-Amerika (elsősorban Argentína, Brazília, Venezuela) és Ausztrália a kutatási célterületek. A vizsgált időszak: 1849 – 2015.

A disszertációban az elemzés során felmerülő kulcsfogalmakat értelmezem. Bemutatom a hét kivándorlási hullám történetét, főbb jellemzőit. Vizsgálom a magyar etnikai identitás alakulását a kivándorlási hullámokkal összefüggésben, kronologikus sorrendben. Bemutatom a tengeren túlon a magyar és a magyar származású emberek számára az etnikai identitás megnyilvánulási, megélési tereit, lehetőségeit. Ezek a kivándorlás időpontjától függően a következők: magyar kolóniák, szervezetek (egyesületek, magyar házak, könyvtárak…), egyházak, iskolák, sajtótermékek, ünnepek és szokások. Az iskolákkal együtt tárgyalom a(z)  (anya)nyelvhasználatot, a magyar nyelv oktatását, mert e kettő szorosan összefügg. Az értekezést a hipotézisek igazolásával, a kutatás összefoglalásával zárom.

Egy könyv, egy önálló kiadvány és közel 50 cikk szerzője vagyok.

Bába Szilvia portfólió_tudományos.pdf